Különleges tulajdonságainak köszönhetően a beton megbízható és nélkülözhetetlen anyaggá vált az építőipar minden területén. Habár „jó természetű” építőanyagnak számít, gondozni és ápolni szükséges ahhoz, hogy hosszútávon is megőrizze épségét. De ne szaladjunk ennyire előre!

Induljunk az alapoktól — mi is az a beton?

Már a rómaiak is!

A modernkori betonhoz hasonló alapanyagot már a Római Birodalomban is használtak fürdők, vízvezetékek és utak megépítéséhez. Az ún. római cementet a Vezúv vulkáni tufájának őrleményéből hozták létre mész hozzáadásával. Kifinomult formában, a Pantheon kupolájához használták először betont i.e. 27-ben.

Amit a betonról tudni érdemes

A beton - melynek összetevői a homok, a kavics, a cement és a víz - egy olyan erősen lúgos kémhatású mesterséges építőanyag, mely szerkezetileg jól alakítható, ugyanakkor a statikailag nagy terhelésnek kitett területen is kiválóan alkalmazható. Hatásmechanizmusa egyfajta felgyorsított kőzetképződéshez hasonlít. Az anyag végleges szilárdságát kémiai és fizikai kötések kialakulásával nyeri el, melyek során az apróbb és nagyobb szemcsék közé kötőanyag kerül (cement). A kémiai reakciók végbemenetelének elengedhetetlen eleme a víz, ugyanis víz nélkül nem tudnak lezajlani a cementben található kalcium-szilikátok hidratációs folyamatok, melyek a beton végső szilárdságát adják meg. A víz a kötési idő alatt is nagy fontossággal bír: a felület locsolása nélkül az anyag kiszáradhat, aminek következtében a felület megreped, morzsalékossá válik. Fontos, hogy ha betonszerkezetről beszélünk, akkor ne csak a mérnökök által megtervezett építményekre gondoljunk (például hidakra vagy alagutakra), hanem olyan, a háztartásokban is előforduló felületekre, mint például erkélyek, korlátok vagy lépcsők, tehát a beton ápolása, védelme közvetlen lakókörnyezetünket is érinti. Vasbeton szerkezetek A beton nyomószilárdsága rendkívül nagy, ennek megfelelően viszont hajlító szilárdsága viszonylag csekély. Ezt a problémát vas idomok (általában periodikus betonacél rudak) közbeiktatásával orvosolják, és mivel a beton és a vas hőtágulásának mértéke hasonló, a két anyag együttes alkalmazása nem okoz gondot. Sőt, a betonvas adja meg a megfelelő rugalmasságot „mesterséges kőzetünknek”. A betonszerkezetek tehát betonvassal készülnek, ami felveszi az építményben fellépő erőket, ezáltal nagyrészt statikai feladatot lát el (ld. első kép az oldal alján).

Sérülések a betonon

A betonon keletkező sérüléseknek két fajtáját különböztethetjük meg. Sajnos sokszor találkozhatunk a gondatlan kivitelezés nyomaival, azaz technológiai hibákból eredő károkkal, de a beton öregedésének van egy hosszú, természetes folyamata is. A technológiai hibák adódhatnak hiányzó szigetelésből, kavicsfészkek jelenlétéből, nyitott pórusú szakaszok okozta felgyorsult erodációból, kilátszó vasalatokból vagy szállítási károkból (pl. letört élek). A beton természetes öregedése egy olyan, több év alatt végbemenő vegyi folyamat eredménye, melynek következtében a mesterséges kőzet veszít pH értékéből, azaz lúgossága csökken. Ez a vegyi folyamat a karbonát képződés, ami, ha eléri a betonvasat, rozsdásodáshoz vezet. A rozsdásodás hatással van a szerkezet statikai állapotára, mivel térfogat növekedést eredményez, azaz szétfeszíti a felette lévő (általában csak néhány cm vastagságú) betonréteget, ezáltal a betonvas felszínre kerül (ld. második kép az oldal alján).

Eljött a cselekvés ideje!

A betonszerkezetek felújítása minden esetben úgynevezett módosított habarcsrendszer alkalmazásával történik. Ez a gyakorlatban általában egy cementalapú, módosított műanyag adalékkal készült „Polymer Cement Concrete – PCC” (azaz műanyag diszperzió, cement és beton összetételű) habarcsrendszert jelent.

A Sopro PCC renováló rendszer elemei:

• PCC korrozióvédelem (passziválás)
• PCC tapadóhíd
• PCC reprofilizáló habarcs
• PCC finom habarcs

Egyes esetekben a betonfelújítás során műgyantával dúsított (ECC rendszer) vagy műgyanta alapú (PC) habarcsokat is használnak.

Felújítás a gyakorlatban - Lépésről lépésre

A Sopro Repadur termékcsaládja a teljes betonfelújítási folyamatot lefedi. Az alábbiakban részletesen, képek és ajánlott termékek segítségével mutatjuk be a Sopro PCC renováló rendszer alkalmazásának teljes folyamatát, az első lépéstől a végeredményig.

1.lépés: Az aljzat előkészítése

A hibás helyek meghatározása után a laza betonréteget le kell vésni, és a szabaddá váló betonvasat mechanikai eljárással, például homokszórással kell rozsdamentesíteni (felület tisztasági foka: SA 2 1/2). 

2.lépés: A megtisztított betonvas korrózióvédelme

A kiváló minőségű cementből, adalékanyagból és additívekből gyártott Sopro Repadur KS egykomponensű szárazhabarcsot vízzel bekeverjük. A könnyen bedolgozható és kenhető friss habarcs korrózió ellen tartós védelmet nyújt.

• bevizsgált és folyamatosan ellenőrzött minőség
• szokásos kiszáradás (kb. 60 perc +20 °C esetén)

3.lépés: Tapadóhíd felhordása

A Sopro Repadur MH cement alapú tapadóhídhabarcs kiváló kötést biztosít a következő javítóhabarcs rétegnek fejmagasság felett és/vagy olyan épületrészeken, melyek dinamikus igénybevételnek vannak kitéve.

• bevizsgált és folyamatosan ellenőrzött minőség
• szokásos kikeményedés (kb. 60 perc +20 °C esetén)

4.lépés: Javító habarcs felhordása

A cementkötésű, szálerősítésű és könnyen bedolgozható Sopro Repadur 50 betonjavító habarcsot „friss-a-frissre” eljárással, 50-50 mm közötti rétegvastagságban kell felvinni. Az anyag egyaránt alkalmas javításra és nagy felületű beton aljzatokon rétegképzésre.

• bevizsgált és folyamatosan ellenőrzött minőség
• szokásos kikeményedés (kb. 60 perc +20 °C esetén)

5.lépés: Záró, simított réteg kialakítása

Sopro Repadur 5 betonsimító habarcsot használunk a pórusok és hézagok lezárására, festékrendszerek vagy más rétegek felhordása előtt. 5 mm rétegvastagságig alkalmazható.

• bevizsgált és folyamatosan ellenőrzött minőség
• szokásos kikeményedés (kb. 60 perc +20 °C esetén)